[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]

- Igen, én is érzem - bólintott - És mire gondolsz? Én nem érzem olyan részletesen - mondta Allan, miközben lassította Madcap-et és teljes mértékben Cher-re figyelt.
|

Csendben haladt Allan-ék mellett és ügyelt rá, hogy véletlenül se menjen gyorsabban, mint ők. Közben volt ideje gondolkodni, így ki is használta volna az alkalmat, ám nem igazán volt rá ideje, ugyanis Soul óvatosan jelzett neki, mire ő is felfigyelt. -Érzem, hogy ezen az úton sok nagy erejű ember járt már- jegyezte meg, persze biztos volt benne, hogy a vámpír is érzi. -Sötét mágiát használók, csak úgy sugárzik róla az, hogy sok olyan ember járt rajta, akik rengeteg rosszat tettek már- tette hozzá. -Na nem, mintha ez nem lenne egyértelmű jellemzője bármelyik alvilági erővel rendelkező teremtménynek- mondta még halkan. -Viszont érzek valami olyat, ami nem kifejezetten tartozik egyik kategóriába sem- jött rá hirtelen, majd rögtön ki is mondta, ami átszaladt az agyán.
|

Elindította a lovát ügetésbe. Nehéz volt megszoknia, hogy ismét lóháton van. Régen találkoztak társával. Sok mindent szeretett volna neki mesélni, beszélgetni vele egy kicsit, de most lefoglalta őket a küldetés (megtalálni a rosszakarót), így csak csendesen örültek egymásnak. Az erdő egyre világosabb lett, majd egy földút is feltűnt a távolban.
|

Bólintott, majd még egy ideig gondolkodott. Amikor megpillantotta Allan vigyorát, egy tőle szokatlanul barátságos pillantással jutalmazta azt, majd felpattant lovára. -Nos...Természetesen jövök, induljunk- tette még hozzá. Innen tudta, merre van a golikák területe, tehát megvárta, amíg a vámpír is elindul, majd ő is ügetésre ösztökélte Soul-t.
|

- Hát rendben - mondta, majd megerőltette az agyát - Érzek valamit, de csak halványan. Szerintem induljunk északra, a Golikák felé - mondta, majd felpattant lovára és jelt adott neki - Na jössz? - kérdezte hátranézve, egy vigyor kíséretében.
|

-Rendben, megpróbálom- mondta, bár már szinte rögtön tudta, ahogy kimondta, hogy ez lehetetlen. Senkit nem érzett, aki különleges lett volna. -Nos, szerintem most a te tehetségedet kell használnunk, ugyanis én nem találom őt sehol. Hogy akarod előkeríteni?- kérdezte oldalra billentett fejjel, miközben tovább simogatta a lovát.
|

- Én arra gondoltam ... Te ugye tudod érzékelni a lelkeket? Ugyanis akkor nyert ügyünk van, egy kicsivel könnyebb a dolog. Ha viszont nem halandó, akkor igaz nem sok, de azért van némi tehetségem hozzá, hogy megtaláljam - érvelt Allan az ellen, hogy mégiscsak van valamilyük. Mellesleg nem akart tovább egy légtérben lenni ezzel az alakkal, ez is oka volt annak, amit az elmúlt percekben tett.
|

Lassan bólintott. -Ha már eddig eljöttem... Na, meg...Amúgy is szükséged lehet még a "női bájaimra"- idézte Allan-t, majd elgondolkodott. -Mellesleg azt is jó lett volna megtudni ettől az embertől, hogy hol is van ez a bizonyos Joker- tette hozzá sóhajtva. -Elég nehéz a semmiből kiindulni. Persze ha az embernek vannak kapcsolatai...
|

- Velem tartassz? - kérdezte Allan kurtán, egy valamivel kedvesebb mosollyal kísérve.
|

Nem igazán törődött azzal, hogy mi történt a külvilágban azon kívül, amit ő csinált, csak a beszélgetés fonalát követte, így csak utólag vette észre a fához szegezett embert is. -Fúj...Nem bírtad volna valahogy máshogy elintézni?- kérdezte a vámpírt, miközben felegyenesedett. Látta, hogy Soul is előkerül a fák közül, így lassan odasétált hozzá és a ló nyakára fektette a tenyerét. -Gondolom most megkeresed azt a Joker-t, mi?- kérdezte Allan-t figyelve.
|

- Madcap! Kérlek... - tessékelte kicsit arréb lovát Allan - Most pedig ti jöttök. Neked biztosan nem fog fájni - mutatott a barnahajúra - de veled még volna egy kis dolgom - helyezte az ujját immár a fekete hajúra. Ekkor a fekete hajú egy tűzgömböt küldött Allan felé, de a vámpír ezt egy könnyed mozdulattal kivédte - Ez rossz húzás volt...
A vámpír egy gyors mozdulattal, könnyedén széttépte a középmagas halandót. Mikor azzal végzett, lassan lépdelve közledett a fekete hajú felé. Megmarkolta annak gallérját és egy fához szorította - Mondd meg kinek a megbízásából loptátok el ezt a lovat, mert hogy nektek semmit nem ér, az biztos! Ha elmondod, talán megkíméllek.
- Jól van, jól van. Az igazi nevét nem tudom, csak a főnök mondta, hogy volna egy megbízásunk, miszerint el kellett lopnunk azt a lovat. Valami ... Mr. Jack...? Nem. Mr ... áh, igen Mr. Jokernek hívatja magát az alvilági körökben - próbálta menteni az életét a halandó.
- Hát rendben - szólt Allan, majd hátatfordított neki, s két lépést tett előre. Allan mögött jégszilánkok jelentek meg, mik az ember felé szegeződtek.
- Héé, de azt mondtat, nem bántassz, ha elmondok mindent! - méltatlankodott a halandó.
- Nos, meggondoltam magam - szólt Allan, s közben hátra se nézett. Elindult Madcap-ért, majd abban a pillanatban a szilánkok halálos sebességgel csapódtak bele az emberbe...
|

Egy ideig csendesen hallgatta a beszélgetést, majd megértette, hogy hamarosan végre ő is előmerészkedhet rejtekhelyéről. Nem is figyelt másokra, csak a vöröshajúra, tudta, hogy őt fogja megtámadni, na meg a lelkét is ki fogja szívni. Különösen erős lélekenergiája volt, ami minden bizonnyal sokkal több időre elegendő lenne számára, mint egy normális emberé. Amikor látta, hogy Allan már támadáshoz készülődik, ő is kisétált a fa mögül és illúziójával kínozni kezdte a vöröshajút. Őszintén meglepődött, amiért ilyen könnyedén sikerült leterítenie áldozatát, hiszen az nem bírta a beképzelt fájdalmakat még csak tíz másodpercig is, pedig az volt az átlag. Az ájultan földre hulló ember felé lépett, miközben nem is törődött a rá meglehetősen lefagyva, kissé undorodva pillantó emberekkel, csak leguggolt a vöröshajú mellé, hogy kiszívja a lelkét.
|

Mikor egy még sötétebb helyre értek, Allan hirtelen megfordult. Addigra sikerült kisilabizálnia, hogy melyiknek mi és mennyire erős a képessége.
- Valami baj van? - kérdezte a barnahajú.
- Igen, van egy elég nagy probléma - vetítette ki már Allan az eddig visszafojtott dühét - Elvittetek valamit, ami nem a tiétek!
- Mondtam, hogy nem bízhatunk ebben az alakban! - kiáltotta a vöröshajú.
- Ugyan már! Hagyjuk ezt, hiszen egyikőtők sem fogja megúszni ezt a kis erdei kalandot! - szólt Allan, s közben szeme vörössé szineződött át.
- Vámpír! - sziszegte a copfos.
- Igen, jól mondod. Vámpír. Vérszívó, embertépő, lélektelen vámpír! - ment át Allan ijesztőbe - De nem kell aggódnotok, nem szoktam embervérre fanyalodni, csak gyorsan széttéplek titeket. Nyissz és már vége is - kanyarodott a szokásos kaján vigyor Allan arcára. De ez nem az a pajkosan kaján vigyor volt, ez a kegyetlen vigyora volt. Ritkán mutatta. (Ez volt a jel Chernek)
|

Kissé ingerülten bámult Allan után. Azt hitte, hogy esetleg ő is kap majd valamilyen "feladatot", ezzel ellenben most itt bújkál a fák mögött. Idegesen letépett körmével egy darabot a fa kérgéből, ami mellett állt, miközben villámló tekintettel meredt a vörös hajúra, hiszen azt hitte, hogy legalább őt elintézheti. Kissé döhös volt a vámpírra is és remélte, hogy tudja, hogy egyedül azért engedi, hogy parancsolgasson neki, mert az ő lováról van szó, ezáltal neki is kell nagyrészt intézkedni.
|

Óvatosan lépkedett a lány után. Nem sokára ő is megpillantotta az embereket. Hárman voltak. Kézművesek, vagy földművesek lehettek valamelyik városban a ruhájuk alapján. Az egyiknek barna haja volt és zöldesbarna ruhája, ő olyan középmagas lehetett. A másiknak fekete hosszú haja volt, hátul lófarokban megközve. Ő valamivel alacsonyabb volt, mint a barna hajú. Mögötte egy élénk vörös hajú, magas, szálka termetű halandó, akin fekete és piros színben pompázó ruhák voltak. A legrosszab az, hogy Allan érezte az erejüket, méghozzá nem is kicsit, ergo veszélyesebbek, mint azt gondolta - Van egy kis probléma. Kicsit erősebbek, mint gondoltam. De van egy tervem, majd ha jelt adok, gyere - suttogta oda gyorsan Cher-nek, miközben már magában fogalmazta a tervét. Gyorsan a rablók elé vágott és lazán nekidőlt egy fának. A halandók lassan lépkedtek, így Allan-nek volt még fél perce felkészülni a jelenetre. Mikor az emberek meglátták, kicsit visszahőköltek. Ekkor Allan egy macsós mozdulattal emelte fel a fejét.
- Te vagy az a vámpír!? - fakadt ki az egyikből. Erre a kijelentésre Madcap felkapta a fejét, hogy körülnézzen. Azonnal meg is pillantotta társát. Most annyira örült neki, nem remélte, hogy eljön érte. Legszívesebben elrablóit a földhöz vágta volna és odagaloppozott volna, de érezte, hogy nem teheti, így a fejét újból lehajtotta, mintha nem is történne semmi érdekes.
- Ugyan már! - vágott közbe Allan - Csak nem gondoljátok, hogy ÉN egy vámpír vagyok? Csak egy városi srác volnék, aki meglátott az ijesztő sötét erdőben császkálni három derék fiatalembert. Gondoltam kéne egy kis útbaigazítás, mert én töviről hegyire ismerem ezt az erdőt - mesélte elég meggyőzően.
- Hm... aztán miért bírnánk meg benned? - kérdezte mogorván a vöröshajú.
- Haha, hogy miért? Szerintem azért, mert nem eszlek meg titeket, nem úgy mint azok orkok, trollok és egyéb emberhúsra kiéhezett lények, akik már csak percek kérdése, és itt lesznek, ugyanis a szél feléjük fújja a szagunkat - magyarázta Allan.
- M-m-mi? Itt élnek orkok? - kérdezte fogvacogva a barnahajú.
- Hát persze! Mit gondolsz miért nem járnak errefelé az emberek? Az uralkodók közösen űzték ide a szörnyetegeket, akik veszélyesek a népek biztonságára - szólt Allan ismét - Na akkor segítsek kijutni, vagy sem?
- Igen-igen, segíts kérlek, ugyanis borzasztóan eltévedtünk! - hadarta a barnahajú kétségbeesetten.
- Állj! - kiáltott a vörös úgy, hogy visszhangzott tőle az erdő - Még a nevedet sem tudjuk. Hogy bízzunk meg egy olyanban akinek még be sem mutatkozott? Mellesleg, ha rossz útra vezetsz minket, esetleg még jobban bevezetsz az erdőbe, ahelyett, hogy kijuttatnál minket, kívánni fogod a halált, arra mérget vehetsz!
- Értettem kapitány! Egyébként ... Jack vagyok ... Jack .. Alflatt.
- Főnök! Nem tetszik nekem ez az alak! - súgta oda óvatosan a fekete hajú a vörösnek.
- Nekem sem, de most nincs más választásunk. Majd ha kiértünk az erdőből elintézzük - suttogott a copfosnak a magas. Allan hallotta a beszélgetést, de úgy tett, mintha mi sem történt volna.
- Uraim, akkor indulhatunk? - kérdezte udvarisanan, egy vigyorral Allan, miközben kétlábra állt és bal karjával az egyik útirányba mutatott. A kis csapat elindult Allannel az élen. A vámpír most mit nem adott volna egy gondolatolvasó képességért...
|

-Hát rendben- bólintott halkan, majd jelzett Allan-nak, hogy szálljon le, utána pedig ő maga is lepattant lováról, mivel igaz, hogy az hangtalanul tudott járni, fényességét viszont nehéz volt elnyomni, így aztán nem lett volna szerencsés őt is vinni. Ezután felhúzta szoknyáját, hogy ne akadjon bele semmibe. Mindig is idegesítették ezek a puccos dolgok, amiket mostanában a nők hordtak, ám ha férfiruhában járt volna, csak felmerült volna a kérdés másokban, hogy vajon minek? Lassan közelebb lopózott az emberekhez, úgy, hogy még véletlenül se hallják meg. Egyetlen embert látott, mivel az kitakarta az összes többit. Olyan vörös haja volt, hogy szinte égette Cher szemét. Nem kedvelte a feltűnő embereket, így rögtön ellenségesen meredt rá és eldöntötte, hogy az márpedig az "övé lesz".
|

- Még nem tudom - suttogta halkan Cher-nek. Közben átfutottak az agyán a különböző támadási lehetőségek, s közben azt is tervezgette, hogy hogyan kerülhesse el, hogy Madcap-nek is baja essen. ~ Ezt megégetem, ezt lefagyasztom, ez pedig Cher ajándéka lesz ... ~ gondolta végig a támadás menetét ~ De mi van ha visszatámadnak? ~ futott át az agyán az ijesztő gondolat, mely szerint sokkal nehezebb dolguk lesz - De talán előbb nem ártana látnunk őket - suttogta már magabiztosabb és erősebb hangon. Egy emberről ő már kinézetre meg tudta állapítani a veszélyességét, erejét. Értett a "lelkek nyelvén" így az emberekkel mindig is könnyedén elbánt, csak a démonok, vámpírok és egyéb lelketlen élőlények jelentettek számára kihívást.
|

Az út további részében semmit sem szólt. Leginkább magára volt dühös, amiért egyrészt ilyen támadóan válaszolt, másrészt, mert kellemetlen helyzetbe hozta magát. Beértek az erdőbe, nem is akármilyen sötét részére. Érezte, hogy a banda is maximum lassan lépve haladhat. -Úgy húsz méterre lehetnek- mondta folytott hangon. -Mit akarsz csinálni?
|

- Hát jó, akkor menjünk - mondta ridegen, majd galoppra készen várta, hogy Cher megadja a jelet az indulásra. Remélte, hogy időben érnek oda, bár sejtelme sem volt, hogy kik és miért rabolhatták el lovát. Ellensége nem sok volt és azok nagy része azt sem tudta, hogy ő hol tartózkodik, és szinte senki nem tudta, hogy Madcap a társa...
|

Hátrafordult, hogy a vámpírra nézhessen. -Már utaltam rá, hogy mibe kapaszkodhatsz, nem fogom még egyszer megismételni, Allan- mondta villámló szemekkel. Kissé megszégyenítve érezte magát, ennek ellenére igyekezett megtartani korábbi kisugárzását. -Mellesleg Soul gyorsabb nálad és a rablók már meglehetősen távol kerültek tőlünk- tette hozzá még mindig ugyanolyan vehemenciával. Miután végzett beszédével, rájött, hogy túlzottan ragaszkodónak hangozhatott, így összeszorított fogakkal előrefordult és megigazította a haját. -Persze te döntesz- tette hozzá, próbálva másféle élet adni mondanivalójának. Kissé idegesen játszadozni kezdett Soul sörényének egyik tincsével, hogy levezesse feszültségét és közben remélte, hogy azért már nem volt olyan vörös az arca, hogy még inkább le tudja járatni magát vele a vámpír előtt.
|
[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]
|