[905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
*Akio*
-De azért kicsit irigyellek. Mármint titeket, akiknek nem kell folyton "valami mögé elbújni", hogy ne találjanak ki róla a kabátja gombja miatt egy újabb pletykát- húztam el a számat.
*Daichi*
-Azért azt csak tudja, mi igaz, nem?- kérdeztem vissza utánozva az ártatlanságát.
|
*Kiki*
- Mondtam, hogy nem? - Néztem rá ártatlanul. - Nem a kacsára gondoltam, nem is rád, hanem általánosságba véve a riporterekre, meg az ujságírókra. A végén olyan sztorit csinálnak, hogy az sem tudja, mi igaz és mi nem, akivel történt. - Mondtam rosszallóan.
|
*Isabella*
-Hát igen..-mosolyodtam el és kavargattam a kihozott cappuchinot.
|
*Akio*
Szintén fizettem. -Mondjuk igazából jobb, mintha az igazi életemet beleznék ki, nem?- kérdeztem hátrabőlve a széken, miközben a kávémat kavargattam.
|
*Isabella*
-Az igen..-mondtam és kihozták az italokat. Előszedtem a pénztárcámat és kifizettem.
|
*Daichi*
-Mondom, hogy a kacsa tényleg megtörtént- tettem fel a kezeimet védekezően.
|
*Kiki*
- Majd meglátjuk, hogy alakul. - Feleltem nyugodtan. - Nekem semmi bajom a riporterekkel addig, ameddig nem állítanak valótlant. - Néztem rá jelentőségteljesen.
|
*Akio*
-Hát...- sóhajtottam. -Egy komplett múltat szedtek össze nekem. Idézek "Egy kisvárosból jött, ahol a szülei földműveléssel foglalkoztak. Anyja holland születésű, míg apja lengyelországból jött. Van három húga, akik közül az egyik csak örökbefogadott." igazából ennyi volt az érdekes rész- mondtam, és nem bírtam megállni, hogy meg ne dörzsöljem a halántékomat.
|
*Isabella*
-Értem. És mi volt a legdúrvább pletyka rólad?-kérdeztem. Érdekelt az ilyen.
|
*Daichi*
-Persze, hogy megvannak. Azok, akiknek jó izgalmas az életük és sokat ki lehet hozni belőle- kacsintottam. -Szóval, kérlek te is igyekezz- nevettem.
|
*Kiki*
- Csak érdeklődtem. Gondoltam, a riportereknek is megvannak a kedvenceik. - Néztem rá, miközben válaszoltam.
|
*Akio*
-Néha akadályoz, például elég nehezen jutok be egy fürdőbe, bár amúgy sem sűrűn járok. De amúgy amíg nem jönnek a pletykák, addig egész kellemes- mondtam elgondolkozva. Eddig még sosem kérdeztek ilyet tőlem, így nem is gondolkoztam el igazán ilyesmiken.
*Daichi*
-Egy biciklis-lépcsős esésnél kevés dolognak lehet nem jobban örülni- nevettem. -Természetesen van. De igazából a lényeg, hogy jó cikk legyen belőle- vontam vállat. -Miért kérdezed?- érdeklődtem.
|
*Kiki*
- Jobban örültél volna, ha fényes szakmai jövőt jósol, mi? - Vigyorogtam. - Egyébként vannak olyan emberek, akikkel szívesen készítenél riportot? - Kérdeztem meg hirtelen.
|
*Isabella*
Kijött a pincér és feladtam neki a rendelést. Majd elment.- És szeretsz ismert lenni?-mondtam kissé halkan.
|
*Daichi*
-Ki tudja? Húgom egyszer rajzolt egy kecskét. Úgy hívták, jövendőmondó-kecske. Meglepő mi? És egyszer megjósolta, hogy le fogok esni a lépcsőn, a kerékpárral és egy pár tornacipővel a kezemben. Nagyon bizarr volt- nevettem.
|
*Kiki*
- Nem volt jövőbelátó a kacsa ugye? Szóval nem tudta. - Vigyorodtam el. Lassan kezdtünk a park széle felé közeledni, melyen túl egy sétálóutca húzódott meg, apró kis boltok sorával.
|
*Akio*
Elgondolkodtam. Alkoholt nem kérhetek, hiszen vezetni fogok. -Én a'sszem maradok egy egyszerű kávénál.
|
*Isabella*
Leültem elé és elgondolkodtam.- Egy cappuchinot.-mondtam ki végül.-Te?
|
*Akio*
Amikor beértünk, én is szétnéztem, találtam is egy szabad asztalt, így elindultam arrafelé, majd megvártam Bellát, aztán leültünk. -Te mit szeretnél?- kérdeztem.
*Daichi*
-Ahj...Pedig biztos teljesen megijedtél volna, ha este lenne- legyintettem. -Hát, egy szóval sem mondtam éppen, hogy kellemes látvány volt- jegyeztem meg. -De magának kereste a bajt, kellett neki utánunk jönnie- fejtettem ki a véleményem.
|
*Kiki*
Mosolyogva hallgattam a beszámolóját. Bármilyen kísértetiesen is beszélt, nem nagyon tudtam megijedni tőle.
- Biztosan elszemtelenedett. - Motyogtam. - Áá... - Szisszentem fel, amikor említette, hogy mi történhetett a kacsával. - Utálom, ha kiterítve látok egy állatot. - Folytattam.
|
[905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|