Új bejegyzés Frissítés

2013.03.29. 15:25 Bellsz

-Oh- vonta fel a szemöldökét. -Persze- bólintott, de aztán arra gondolt, hogy esetleg túlzottan lelkesnek mutatkozott, pedig nem volt rá jellemző. Így utána megköszörülte a törkát.

2013.03.29. 15:16 Szofi

- Tudod tegnap beszéltük, hogy megmutatom azt a helyet - kezdte - Volna kedved most odamenni? - érdeklődött.

2013.03.29. 14:36 Bellsz

-Mi az, hogy megvársz? Hová megyünk?- kérdezte, miközben összefonta a karjait. Annak ellenére, hogy megbarátkozott már a hellyel, leginkább arra várt, hogy Allan azt mondja, vissza a városba.

2013.03.29. 14:33 Szofi

- Neked is jó reggelt - köszöntötte a szokásos arckifejezésével - Ez fantasztikus! - mondta a hangjában örömmel, de mégis egy csepp iróniával- Mellesleg csak gondoltam megvárlak - mondta meg ittléte okát egy széles vigyorral.

2013.03.28. 21:30 Bellsz

Meglehetősen hamar felkelt reggel. Egy ideig még feküdt, viszont utána, mikor kinyitotta a szemét, legnagyobb meglepetésére színesen látott mindent. Egy ideig nem is akarta elhinni, annyira megilletődött, de hál' Istennek végre vége volt ennek az egésznek. Felpattant, majd szinte feltépte az ajtót, hogy megkeresse a fiú szobáját és elújságolja a hírt Allan-nek, viszont ahogy kilépett, megpillantotta nem is olyan messze az ajtótól. Egy széles mosolyt virított rá. -Jó reggelt- mondta szokatlanul derűsen. -Végre megint látok. Mármint normálisan- mondta és képtelenség volt letörölni jelenlegi arckifejezését. -Mellesleg, hogy-hogy itt állsz?- kérdezte, mikor rájött, hogy nem természetes, ha csak úgy az ajtója mellett álldogálnak.

2013.03.28. 20:02 Szofi

Még mielőtt elment volna a lány, Allan is jóéjt kívánt, majd ő is elvonult a szobájába. Végigunatkozta az estét, majd amikor pirkadni kezdett, felkelt és nyújtózkodott. Kiment az ajtón a folyosóra, majd megkereste Cher szobájának ajtaját. A közelben nekitámaszkodott a falnak, kezét keresztbe tette és egyik lábát fel húzta, hogy a falnak támassza.

2013.03.28. 19:51 Bellsz

Lassan sétált Allan után, majd amikor a szobájához értek, megállt. -Jó éjt- mondta röviden, majd besétált az ajtón. Kicsit még mindig kényelmetlenül érezte magát, így nehezen aludt el, de végül csak sikerült neki.

2013.03.28. 19:42 Szofi

- Gyere - mondta, majd zsebredugott kézzel elindult a szobák felé.

2013.03.28. 19:02 Bellsz

Bólintott, majd felpillantott. Hál' Istennek felfedezte már ezt a helyet, így tudta, hogy hogyan tud visszajutni a szobájához. Viszont nem tudta, hogy most el kéne-e indulnia, vagy meg kéne inkább várnia, hogy Allan induljon el. Végül az utóbbi döntés mellett maradt, így felpillantott a fiúra.

2013.03.28. 18:35 Szofi

- Azt hiszem ez egy jel az égből, hogy tegyük el magunkat holnapra - mosolyodott el, miközben leresztette a kezeit és felkapta a földről a lampiont, hogy a helyére tehesse azt.

2013.03.28. 18:07 Bellsz

Egy ideig csak figyelte Allan-t, utána a távolodó Rhi-t, utána pedig ismét Allan-t, bár nem bírta sokáig állni a pillantását, így lesütötte a szemét és a földre pillantott, hiszen egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy mit fog mondani a fiú -amennyiben szándékozik modani valamit.

2013.03.28. 18:04 Szofi

Allan félrerántotta a fejét. Mosolygott, de nem örült ennek a helyzetnek. Pár másodperc után Rhi felé fordult és szúrós pillantásokat lövellt felé. Rhi tudta, hogy nem állhat a szerelmesek útjába, így fej'csóválva odébbállt. Allan enyhített a nézésén és ismét a lányra emelte tekintetét.

2013.03.28. 16:41 Bellsz

Elrántotta magát Allan-től, amikor meghallotta a torokköszörülést, majd a hang irányába pillantott és ismételten elvörösödött. Ugyanis Rhi állt ott, számára értelmezhetetlen arckifejezéssel.

2013.03.28. 16:25 Szofi

Váratlanul érte a dolog. Úgy látszik mégsem ismeri Cher gondolkodásmódját, ami a cselekedeteit is meghatározza. De nem igen bánta, hiszen a démon még így is tudott neki újat mutatni. Másik kezével is átkarolta a lányt. Pár pillant múlva azonban egy torokköszörülés zavarta meg a csendet.

2013.03.28. 15:46 Bellsz

Kissé ingerült arckifejezéssel pillantott a fiúra, amikor rájött, hogy ő csinálta a medvét és valószínűleg pontosan azt a hatást keltette vele, amit elvárt. Azonban a düh pár pillanat alatt zavarrá változott, hiszen olyan közel állt Allan-hez! Látta a fiú arcán a vigyort és ezért legalább fel kellett volna idegesítenie magát, viszont csak elvörösödött. Nagyszerű! Megint kellemetlen helyzetbe hozta magát előtte. Ennek ellenére nem tudta levenni a pillantását a fiú szeméről és érezte, hogy hamarosan még kellemetlenebb helyzetbe fog kerülni, azonban nem tudott elszakadni Allan-től. Lassan féltalpra emelkedett, hogy egymagas lehessen a fiúval, majd óvatosan megcsókolta.

2013.03.28. 15:09 Szofi

Magában nevetett, majd egyik kezével átkarolta a lányt, a másikkal pedig elpárologtatta a medvét. Érezte, ahogyan a lány hozzásímul, ezáltal kellemes érzés töltötte el az egész testét. Furcsának tartotta. Leeresztette a keszét és úgy nézett Cher-re, s arcán közben ismét feltűnt jellegzetes vigyora, csakhogy ezáltal is palástolja érzéseit.

2013.03.28. 13:15 Bellsz

-Oh, várhattam volna, hogy ez lesz- sóhajtott színpadiasan, majd csendesen hallgatta a történetet. Ezt nem találta különösebben ijesztőnek. Viszont amikor Allan hirtelen felkiáltott, összerezzent és ebben a pillanatban mozgást hallott maga mögül, mire megpördült és hirtelen megpillantotta a medvét, amely fekete-fehérben csaknem olyan volt, mint egy igazi. Az futott át a fején, hogy pontosan ilyen esetekre kellene valami olyan képesség, aminek hasznát is veszi. Azonban nem volt és ez rémísztette meg a legjobban. Ő is felkiáltott, majd Allan-ba csimpaszkodott és azt várta, hogy a fiú tüntesse el a medvét valahogyan. Mikor vált ilyen gyengévé?

2013.03.28. 11:55 Szofi

- Hm. Az előző jobban tetszett - vigyorodott el - De végülis nem lettem volna a kislány helyében - tette hozzá, majd nekilátott agyalni egy újabb történetnek - Egyszer 3 gyerek jó mókának tartotta, ha a szabad ég alatt aludhatnak. Vittek pokrócokat és párnákát az éjszakai mulatsághoz. Azonban hamar elaludtak. Pár óra múlva az egyik felébredt. Még korom sötét volt. Felállt és amint a szeme megszokta a sötétséget, elindult, hogy körülnézzen. Hamarosan suttogásokat hallott, amik a nevét mondogatják. A fiú félve, de mégis kíváncsisággal teli ment egyre közelebb a hangokhoz. Amikor már egész közelről hallotta őket, megfordult és akkor valami hatalmas fényesség árasztotta be a vidéket, így a fiú rövid időre megvakult. A földre rogyott és pár percnyi fejfájás után ismét látott. Visszafutott hát a társaihoz. Odaérve látta, hogy a barátain már nincs hús, hanem csak csontvázak hevernek a plédeken - mesélte egyre hevesebben, miközben a lány reakciójit figyelte. A lány hátamögé egy vízoszlopot emelt nagy óvatossággal és a vízoszlop jéggé meredve egy medvét ábrázolt - A fiú nem tudta mit tegyen, csak futott, amíg csak bírta. Nemsokára egy sziklához ért. Nekitámaszkodott, ám amint megfordult, ott termet egy MEDVE! - ordította a végét úgy, mintha jönne a vég és akkor a medve mozogni kezdett, hogy Cher-re ráijesszen.

2013.03.28. 09:10 Bellsz

~Reménytelen~ forgatta meg a szemeit, amikor ismét meglátta Allan vigyorát. Ezután elgondolkodott. Hirtelen semmi nem jutott eszébe, annak ellenére, hogy elég sok történet kavargott a fejében, így végül hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntött, ő is elmond egy olyan dolgot, ami még vele -pontosabban egy rokonával- történt. Legalábbis szerinte ez így fair, még ha a fiú nem is jön rá. Összefonta a karjait. -Hm... Volt valamikor egy körülbelül tíz éves kislány, aki nagyon imádta az apját, talán közelebb is állt hozzá, mint az anyjához. Egy nap a szüleivel egy másik városba költözködött. Ameddig az apja kipakolt, az anyja elment, hogy szétnézzen a városban, ő pedig találkozott egy helybélivel, aki nagyon kedvesnek bizonyult és felajánlotta, hogy elmondja, milyen dolgokkal kell vigyázni ebben a városban. Nagyon sokáig beszélgettek és a kislány elég későn ment vissza az új otthonába, viszont az anyja még mindig nem volt otthon és furcsán sötét volt az egész házban és valaki hangosan kiabált, illetve halk neszeket lehetett hallani. A kislány túl kíváncsi volt és annak ellenére, hogy kicsit félt, megkereste azt a szobát, ahonnan a hangok jöttek. Bent az apját kínozták...- mondta, majd egy kicsit habozott a történet elmondása közben, elvégre hatásosabb rémtörténetnek hangzott volna, ha részletez, azonban nem merte kiejteni a száján a szavakat, így csak átugrotta a részt, sietve, hogy ne tűjnön fel a tűnődése. -...különféle eszközökkel. A lényeg, hogy nem halt meg, akármennyire is akarta már, hogy abbamaradjon a szenvedése. A kislány ki akart szaladni a házból, viszont elbukott és lerántott egy vázát az asztalról, ami nem is olyan távol állt tőle. Ezt az ismeretlenek természetesen észrevették, viszont az anyja még épp időben jött némi segítséggel. Amikor a kínzókkal végeztek, végül az anyának kellett végeznie a saját férjével- zárta le szárazon a történetet. Talán mégsem volt olyan jó ötlet ezt elővenni. -Te jössz- mondta tettetett derűvel a hangjában.

2013.03.27. 17:03 Szofi

- Én sem - jegyezte meg csendben, majd amint ki tudta űzni az agyából ezeket az emlékeket ismét az arcán virított kaján vigyora - De most te jössz.

[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]