[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]

-Szerintem meg igen- szegezte a tekintetét egy felettébb érdekfeszítő fűcsomóra.
|

- Hm... szerintem nem - mondta Allan, majd a lány elé állt, hogy láthassa az arcát a szemeibe nézhessen.
|

Nem nézett vissza. -Viszont én vagyok a nő, ezért szerintem átruházható rám ez a "jutalom"- mondta, miközben még a karjait is összefonta.
|

- Én kérdeztem előbb - közölte egy vigyorral Cher felé fordulva, miközben felvonta az egyik szemöldökét.
|

-Hát...- ekkor hirtelen elvörösödött, majd a másik irányba nézett, hiszen azt nem mondhatja ki, amire valójában gondolt! Azzal megint csak kellemetlen helyzetbe hozná magát, ezt viszont legszívesebben elkerülné. -Neked?- kérdezett vissza, hogy kitérjen a válaszadás elől.
|

- Rendben - mondta, majd zsebredugott kézzel elindult - Ééés .. mi volt életed legszebb pillanata? - érdeklődött, hiszen nem sokszor volt szerencséje randevúhoz, nem tudta mit kéne kérdeznie-mondani ahhoz, hogy a lánnyal közelebb kerüljenek egymáshoz. Szerencsétlennek érezte magát ebben a helyzetben, de nem szerette volna, ha erről a bizonytalan érzésről Cher tudomást szerez.
|

Bólintott. Kicsit zavarta a csend, ami néhány nappal ezelőtt még nem volt ekkora. -Na jó, szerintem addig is mehetünk, úgyis érzi, hol vagyunk- jegyezte meg.
|

- Az jó - mondta egy mosollyal. Kétségbeejtő volt számára a magán tapasztalt változás, miszerint egyre szótlanabb Cher társaságában. Régen nem aggódott, hogy esetleg megbántja és a lány megharagszik, de most egészen más volt a helyzet.
|

Leginkább azzal volt elfoglalva, hogy lovát hívogatta, így nem igazán figyelt a "külvilágra". Éppen feladta volna, hiszen úgy tűnt, lova valóban túl távol van, ám hirtelen mégis sikerüt vele kapcsolatot teremtenie. Soul el is indult. Kicsit felvillanyozódott. -Soul hamarosan itt lesz- jegyezte meg egy halvány mosollyal.
|

Már beértek az erdőbe. Nem szeretett Golika erdeiben járkálni, mert az ismeretlen terep mindig kiszámíthatatlan. Határozottan, de egyben óvatosan lépkedett előre, nehogy valami vadászcsapdába kerüljön.
|

Bólintott, majd a fiú mellé szegődött.
|

- Hm.. igazad van, rendben - mondta, majd elindult. Ha minden igaz a lovak most az ő házánál vannak, ami elég messze van innen, főleg gyalog.
|

-És nyilván örülnénk egy lovastestőrségnek a hátunk mögött, akik rablásért, vagy a nokami létért le akarnak tartóztatni minket- sóhajtott fel. -Egyébként csak bizonyos távolságon belül bírom hívni. A város-erdő széle távolság még belefér. Tehát ha sétálunk valamennyit, esetleg egyszer csak megtalálom- jegyezte meg.
|

- Lovak vannak, mint látod - mutatott körbe vigyorogva - És vagy gyalog megyünk, vagy Soul-on, amennyiben jól emlékszem, hogy magadhoz tudod hívni - mondta kissé elbizonytalanodva, mert emlékei még a baleset előttről származtak.
|

Csendesen figyelte, hogy mit csinál Allan. -Innen hogy fogunk visszajutni? Már úgy értem, hogy csak sétálunk, vagy itt vannak valamerre a lovak is?- kérdezte, bár nem teljesen bírta elképzelni magát, ahogy egy egész erdőn át sétál.
|

Nem szólt semmit. Leszállt ő is a lóról, majd bevezette őt a legelőre. Levette róla a felszerelést és azokat berakta a helyére. Visszafelé egy istállófiút felküldött a palotába, hogy üzenje meg a naccsasszonynak, hogy megkérkezett a lova.
|

Elengedte a fiút. -Köszönöm, hogy szólt, magamtól nem vettem volna észre- vonta fel szemöldökét, viszont közben már egy másik dolog miatt aggódott. Mégpedig a lábai miatt, hiszen nem bírta elképzelni, hogy ezután képes lett volna rájuk állni. Persze, aki mer, az nyer, gondolta, így lecsusszant a lóról és tényleg nem esett hasra, bár nem is állt olyan kecsesen a lábain, mint ahogy azt elvárta volna.
|

Hamarosan meg is érkeztek a Golikai lovardába - Kedves Utasaink! A repülő ló földet ért, köszönjük, hogy minket választottak! - fordult hátra vigyorogva.
|

Nem tetszett neki ez az egész repülős dolog. Egyszer nézett le, azt is megbánta, mert szinte rögtön az jutott eszébe, hogy le fog esni, ami nem volt éppen a legpozitívabb érzés. Így csak Allan vállába fúrta az arcát és arra várt, hogy végre szilárd talajt érezhessen a lábai alatt.
|

Érezte, hogy felszállás előtt bordáira nagy noymás helyeződik, ám nem foglalkozott vele. Amint a levegőben voltak, megcsípte a hideg szél. Elgondolkodott. Tulajdonképpen azzal kezdődött az egész, hogy beállt Dell seregébe és Cher vezette őt körbe a birodalomban. Jó mókának találta, hogy idegesítheti és álmában sem gondolta volna, hogy valamikor összejönnek. Ám gondolatai hamar átterelődtek az itt történtekre. A mai edzés számára még mindig homályos volt. Fortyogott magában, mert kicsit égő volt számára, hogy pont a szigeten jöttek össze. Az elején még mondogatta is, hogy nem együtt vannak, aztán.. Rhi pedig meglátta őket csók közben. Szerinte Sensei már rájött, mi történhetett, így nem volt lelkiismeret-fulldalása, hogy estetleg a Mester azt hiszi, hazudott neki.
|
[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]
|