[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]

A férfi egyszerű halandó volt, de úgy viselkedett, mintha halhatatlan lenne. Arrogáns és nagy nőcsábász hírében állt. De a bankrablás is a kedvelt tevékenységei közé tartozott. Ő is üdvözölte Allant, majd széles vigyorra húzta a száját.
- A hölgy veled van? Csinos a pofikája - szólt Allan-hez úgy, hogy a lány is hallja - Nem mondom, jó kis hátsófertája van - tette szája elé a kezét úgy, hogy a lány még véletlenül se tudjon szájról olvasni és úgy suttotgta a az utolsó két mondatát Allan-nek - Stoppolom! - kacsintott még hozzá egyet. Allan-t elöntötte a düh. Arcát komoly arckifejezés vette át. Lehajtotta a fejét, majd kacagott egyet és ismét kaján vigyorát felöltve emelte fel tekintetét ismét a férfira. Egy pillanat tört része alatt paszírozódott a falnak a római. Allan jobb kezét szorosan a férfi nyakán tartotta. Még nem fojtogatta, de tartotta épp úgy, hogy a lába ne érhesse a földet.
- Nem stoppolsz te senkit! - sziszegte - Ebben az életben legalábbis már nem - tette még hozzá. Kaján vigyorában most volt valami ördögi. Amiben nincs se könyörület, se megbánás nem lakozott - Sajnos nem lesz időd megbánni a tetted, halandó - köpte oda az utolsó megnevezést.
Ez volt a végszó. A vámpír egy ujjmozdulattal zúzta porrá a római nyaki csigolyáit, amibe pillanatokon belül belehalt. Allan ellazította a kezét és leengedte a teste mellé. A holttest azonnal megadta magát a gravitációnak és úgy hullott a földre, mint egy rongybaba.
|

Amikor a fiú intett, meg sem fontolta, hogy esetleg megvárja ott, hanem ment mögötte. Az arckifejezés, amit a férfi produkált, megfizethetetlen volt. Mintha rátapadt volna a falra. Aztán meglátta Allan-t és valahogy megváltozott. Egyértelmű volt, hogy ismerik egymást. Főleg, miután a fiú köszönt a pávatollasnak.
|

- Hidd el nekem - vigyorgott, majd intett, hogy várjon egy kicsit, de valamiért úgy sejtette Cher utána fog jönni. Odaballagott a római ismerőshöz, majd széles vigyorral üdvözölte.
- Jó napot! Nem hittem, hogy még valaha látjuk egymást.
|

Elhaladtak volna a férfi mellett, ha nem áll meg. Így hát -megállt. Továbbra is méregette a pávatollasat. -Nem biztos az. Lehet, hogy egy elmebeteg ember jó társaság- mondta félvállról. Vajon mit kéne csinálnia? A férfi most észrevette, hogy figyeli, levette a kalapját. Persze ez nem hatotta meg őt, továbbra is élesen méregette. Ennek hatására az ismeretlen egyre tágabbra nyílt szemekkel igyekezett a macskakőbe süllyedni.
|

Meg is van! Egy régi ismerős Rómából! Amint ez felötlött benne, ismét vigyorgott, aztán Cher-re nézett.
- Nem éppen - jegyezte meg - Szerintem te sem akarnál találkozni vele - tette még hozzá kaján vigyorával.
|

-Tényleg? Akkor szerencsésnek mondhatod magad- morogta az orra alá, hiszen annak ellenére, hogy semmi köze nem volt a fickóhoz és ahhoz, hogy mit tett, nem tudott nem arra koncentrálni, hogy épp mit csinál. Megint leveszi a kalapját. Nekitámaszkodik egy ház falának és megtörli verejtékező homlokát. Egyre közelebb jutnak hozzá.
|

- Azt hiszem én találkoztammal eggyel - nevetett magában gúnyosan. A lány emléke egyszerre volt idegesítő és megnevettető is. Miután arcvonásait ismét vigyorrá rendezte megpillantott egy ismerős alakot. Legalábbis a pávatollas kalap ismerősnek tűnt Allan-nek.
|

-Velük éppen nem találkoztam, de lehet, hogy bezárják őket- jegyezte meg. Közben észrevett egy igazán "feltűnő" férfit. A mozdulatai kapkodók voltak, mindenkire szinte rászegezte a tekintetét, aki elsétált a közelben. A személyisége még így is átütött, ugyanis a hölgyeken különösen sokáig időzött a pillantása és néha egy-egy előtt, aki elsétált előtte, le is vette a kalapján, amin egy pávatoll ékeskedett. Tehát egy csicsás, idegesítő nőcsábász van az útjukban, aki valamiféle rosszat követett el, vagy fog elkövetni. Elhúzta a száját.
|

- Biztosan csak pozitív benyomást akarnak kelteni - vont vállat - Mondjuk az is igaz, hogyha elnyomját a dühöt és az agressziót, az csak elmebetegeket szül.
|

Szóval az érzelgősködés időszaka befejeződött. -Voltál már mostanában a golikáknál. Szerintem szétcsúszik az egész. Gyűlölöm azt a helyet. Alapjáraton a legtöbben mosolyognak és erőltetetten kedvesek- mondta ismét némi megvetéssel a hangjában.
|

- Kéne? - vonta fel a szemöldökét. Majd arcvonásait ismét vigyorgássá rendezve szólalt meg később - Te is felhozhatsz valami témát.
|

Csend. Érdeklődve oldalra pillantott. -Nincs több mondanivalód?- vonta fel a szemöldökét.
|

Kaján vigyorán mit sem változtatva lépdelt tovább a macskaköves utcán. Csend volt. Kevesebben jártak errfelé, mint mostanában. Allan eldöntötte, hogy olyan lesz mint régen. Amikor még utálták egymást, de ő már kezdett beleszeretni Cher-be. Valószínűleg a lány az akkori énjébe szeretett bele és mivel már megbánást tanusított, elhatározta, hogy visszahozza a régi énjét. Igaz a munkahelyén ezt nem fogják díjazni, de nem érdekelte. Érte mindent...
|

-Ezzel még nem vitatkoztam- jegyezte meg. Kényszerítette magát, hogy ne vegye észre Allan hangjának a változásait és méginkább megkeményítette a vonásait.
|

- Vagy csak későn érő típus vagyok - tette még hozzá egy vigyorral, amikor Cher mondata közben sikerült rendeznie a hangját.
|

Tényleg, halálosan és nagyon komolyan nem akart erről a témáról szót ejteni, így vékony vonallá préselte a száját. -Nos, úgy látszik, hogy a szeretetemmel nem értem el semmit- jegyezte meg.
|

- Pedig csak a szeretedről tettél tanúbizonyságot - monta vigyorral - Én meg voltam akkora hülye, hogy ... - nem folytatta. Vett egy nagy levegőt, igaz eléggé szaggatottan, mint aki elcsukló hangját próbálja magába fojtani.
|

Megrázta a fejét. -Teljesen mindegy, hogy mi történt, ők valamiféle "árulónak" néznek- jegyezte meg megvetően. A mondat másik részét, mely szerint amúgy is csak hátráltatnák, megtartotta magának.
|

Csalódottan engedte le a karját, majd dugta ismét zsebre a kezét. - Vannak ... odát ... barátaid? - kérdezte némi habozással és bizonytalansággal a hangjában. Szinte már félt a lány hideg és érzelemmentes hangjától, ahogy mindent szűkszavúan közöl vele, mintha ez csak teljesen természetes volna.
|

-Mehetünk- mondta, majd nyomatékosan összefonta a karjait, azzal elindult előrefelé.
|
[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]
|