[299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
- Ó valóban? - nevette el a magát a gyerekes kifejezésen, majd magában elkezdte megfoglmazni a mondandóját, amin egy ilyen gyermeki lélek felnőtt testben nem bántódhat meg, sőt inkább a kihívást láthatja meg benne. Pár másodperc után felsóhajtott, majd megállt és a démon felé fordult. Ekkor vette észre a szemeinek színét, ami egy kicsit kizökkentette, s ismét újra megpróbálta szavakba önteni, amit közölni akart vele - Mi volna, ha versenyeznénk? Aki előbb meg tudja változtatni a másikat, az győz! - mondta neki lelkesítően. Mostanság úgyis ráért, hiszen a helyét egy hónapig valaki más veszi át, hogy ne legyen túl feltűnő az ellenségnek túlzott érdeklődése a hadügyek iránt. Miközben a lány a válaszra a várt, a fiú arcát fürkészte, de valahogyan nem tudta levenni a tekintetét a fiú szemeiről. Érdekes volt, még sohasem látott ilyet, de mégis ismerős volt, annak ellenére, hogy még nem találkozott ezzel a démonnal.
|
A lesajnáló pillantás hatására kissé elkomorodott. Egyszerűen gyűlölte, ha valaki így pillantott rá. Akármilyen régen is történt, még mindig emlékezett arra, hogy hogyan néztek rá korábban. Megrándult a szája széle és elsötétült a pillantása. Egy másodpercig komolyan elgondolkodott azon, hogy egyszerűen csak véget vet ennek a beszélgetésnek és elmegy innen, ám azzal a lány győzelmét ismerte volna el, így csak hangtalanul sóhajtott egyet, majd ismét felöltötte a "gonosz" mosolyát. Közben varja is a vállára szállt. -Remélem a továbbiakban mellékeled az efféle érzelmi megnyilvánulásokat, különben komolyan kénytelen leszek kezelésbe venni téged- jegyezte meg árnyalt-fenyegetően.
|
(Bells azt mondta, írjak valami ütőset. Na én most kettőt is írok: ököl, dob xd)
Amikor meglátta a démon arcán a gyermeki vigyort, egy lesajnáló pillantást vetett rá. Érezte, hogy valami a múltjával nem lehettett rendben és most ezt ezzel a viselkedéssel próbálja egyensúlyba hozni. Azonban ehhez kell egy megfelelő szintű erő, így már tisztában is volt azzal, hogy nem akármilyen démonnal akadt dolga. Próbálta összeszedni magát és lelkileg hatni rá, mert ilyenkor ez a teendő.
|
Egy pillanatra gyermeteg sértődöttség futott át az arcán, ám szinte rögtön nevetni kezdett elfedve ezt. -Nos, nem érzem magam megzakkanva- felelte egy démonhoz méltó mosollyal. -Te kerested magadnak a bajt- tette hozzá egy veszélyes pillantással.
|
Zoey azonnal ellökte magától - Megzakkantál?! - ordította le, majd egy "szolid" pofont kevert le neki.
|
Elvigyorodott. Végre látott valami érzelmet a lány arcán. Ugyanakkor egyetlen egy dolog jutott eszébe, amit jelen esetben tehetett volna és hozzá méltó lett volna, így nem is habozott. Határozottan a lány álla alá nyúlt, hogy felemelje a fejét, majd megcsókolta. Kifejezetten viccesnek találta a helyzetet, kíváncsi volt a démon reakciójára. Az ilyen dolgok nem jelentettek neki semmit. Immáron több, mint ezer éve tesz úgy dolgokat, hogy semmit sem jelentenek számára. Általában a lányokat, akiknek tetszett, ugyanolyan könnyű lelkiismerettel ölte meg, mint bárki mást.
|
- Nem tudnád befejezni?! - fordult hirtelen hátra, majd törte meg a nagy távolságot, amit eddig tartottak. (face to face xd) Szinte már csak pár centi választotta el őket egymstól és Zoey próbált szikrázó szemével hatni az idegesítő fiúra.
|
Meglepte, hogy a lány észrevette, mi fog következni, ám nem adta fel, bár már nem szándékozott végezni a másik démonnal, feltámadt benne a küzdőszellem, így úgy döntött, mindenféleképpen legyőzi a lány sasát. Elmosolyodott. Saját varjának ő adta az erőt a mágiájából, így aztán szinte bármeddig képes lett volna harcoltatni azt.
Fekete teremtménye ezúttal szétporladt, hogy kiszabaduljon a másik árnylény karmai közül, majd ismét testet öltött és hátulról támadt ellenségére. Pontosabban annak egyik szárnyára, hogy eltörje azt.
|
Zoey érezte a fiú szándékait, így a szabadon lévő kezével (amiben nem a hegedűt tartotta) egy sast formált a levegőből, ami az árnylény után suhant, majd két szárnycsapás után a lábaival azt elkapta.
|
-Nos, értem- sóhajtott. -Sajnálom, hogy te sem vagy valami jó társaság- mondta, majd saját árnyékából kiszakadt egy darab. Ezt a mozdulatot alig lehetett látni, ő maga is csak azért figyelt rá oda, mert kíváncsi volt, hogyan fog elsülni a dolog. Az árnyék lassan, hangtalanul, fekete hamut hullajtva felszállt a fűről, miközben egy varjú alakját öltötte szintén kék és sárga szemekkel. Ezután nem is törődött a teremtményével, tudta pontosan, mit fog csinálni. Hangtalan szárnycsapásokkal megcélozza a lány fejét, majd... Igaz, hogy az embereket és démonokat máshogy is meg lehetett ölni, ám neki ez a módszer nyerte el a legjobban a tetszését, hiszen kedve szerint idézhetett, amíg árnyéka tartott. Ezt szabta meg a sötét mágia az idézéssel kapcsolatban. Mellesleg, még a keze sem lett koszos közben.
|
Idegesítette a démon. Nem is szeretett fajtársakkal találkozni, mert vagy a rivalizálással voltak elfoglalva, vagy pedig csak szimplán, unalomból idegesítették a másikat. Ennélfogva Zoey úgy gondolta, a legbölcsebb lesz, ha csendben marad és várja, míg megunja a folyamatos követést.
|
-Rámenőssel? Sajnálom, hogy összetöröm az álmaidat, de nem vagy az esetem. Csupán azt akartam megtudni, merre vagyok, erre te voltál az, aki meglehetősen hevesen válaszolt- jegyezte meg egy alig észrevehető mosoly kíséretében. Úgy érezte, kellemes szórakozásnak néz elébe, így eldöntötte, hogy amíg az nem untatja, a démon mellett marad. -Mellesleg, ha már így összeverődtünk, mi is a neved?
|
- Minden hülye rámenőssel ilyen vagyok, nyugodj bele! - sziszegte, majd ment tovább, mintha mi sem történt volna.
|
Természetesen nem vette magára a lány modorát, viszont ilyen stílusú embereket imádott a legjobban idegesíteni, vagy akár csak azt hallgatni, ahogy próbálják őt megsérteni. Ha megunja őket, úgyis könnyedén véget vethet az életüknek. -Oh, mennyire fel van vágva valakinek a nyelve- nevetett halkan. -Mondd, mindenkivel ilyen vagy, vagy csak engem tisztelsz meg vele?
|
A lány meghökkenve tapasztalta, hogy egy fajból valók. Megállt, majd nem túl barátságos pillantást vetett rá.
- A Föld bolygón vagy, a Golika Birodalomban - közölte vele ridegen, majd továbbindult, remélte, hogy nem követi, azonban erre az esély egyenlő volt a nullával.
|
Amikor a lány elindult, ő is ment utána, folytatva a bábu dobálását. Az jutott eszébe, hogy esetleg elszívhatná a lány lelkét, már amúgy is régen találkozott bárkivel is. Amikor eddig jutott a gondolatmenetben, rájött, hogy nincs is lelke, amit elszívhatna. Ekkor megfogta a bábut, majd zsebrevágta és felzárkózott a lány mellé. -Üdvözlet. Régen nem volt már szerencsém másik démonhoz- jegyezte meg egy halvány, játékos mosollyal. Hát, ha nem is éppen egy megevendő lélekhez volt szerencséje, legalább lesz társasága egy ideig. -Meg tudnád mondani, hogy hol vagyok?- érdeklődött, miközben kezeit beköltöztette a fémkatona mellé.
|
Éppen a második kedvenc darabjába kezdett volna bele, mikor negyedik hangnál abbahagyta, ugyanis érezte, hogy figyelik. Megfordult, majd szemügyre vette az illetőt. Nem vágyott most különösebben társaságra, így fogta a cókmókját és ment tovább a patak vonalán, hátha talál egy csendes, üres helyet, ahol egyedül lehet.
|
Egyedül sétálgatott egy fémkatonát dobálgatva, amit még egy korábbi városban talált. Sok ideje sétált már egyfolytában, de nem érezte magát fáradtnak, ezzel együtt szükségét sem annak, hogy megálljon. Folyócsobogást hallott, így arrafelé vette az útját, mivel szerette a zubogó vizet nézni, ám amikor odaért, hegedűszót hallott és rájött, hogy nincs egyedül, így továbbsétált, hogy megkeresse az illetőt. Hamar meg is pillantotta. Egy lány volt az, aki a hegedűt megszólaltatta. Nem szándékozott megzavarni, így csak nekitámaszodott egy fának és várta, hogy az ismeretlen vegye észre őt.
|
Egy folyóparton sétálgatott. Olyan kellemesen lágy és langyos volt az idő, hogy elővette a hegedűjét és visszaemlékezett a kedvenc dalának kottájára, majd rázendített.
|
[299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés