Új bejegyzés Frissítés

2012.10.22. 21:06 Lili

Melanie   -Persze hogy nem. Csak véletlen csúszott ki a  szádon, tudjuk, általában mindíg ez történik, de  félek, talán kóros... Néztem rá  teljesen megértő arckifejezéssel. -Hát nem is tudom, hogy örüljek e  annak, hogy az eredeti tervnél maradtál. Lehet most is csak eljátszod, hogy örülsz nekem. Vigyorogtam. -Vagy talán, de csak talán nem vagy enyjire szívtelen. Folytattam, és ez volt az, amikor nállunk beindul  a  hülyeség, azt nehezen szoktuk abba hagyni. -Egyenlítésért? Ki mondta, hogy egyenlíteni akarok? Néztem rá teljesen értetlenűl. Persze, hogy akartam, de miért kellene azt neki tudni? Tudtam, hogy úgyis tudja, de jó volt így húzni egymás agyát.

2012.10.22. 19:36 Riora

*Kiki* Döbbent arcot vágtam. - Most ezt komolyan kimondtam hangosan? Pedig csak a gondolataimban terveztem hangoztatni. - Tettem úgy, mint aki legbűnbánóbb énjét kapja elő a hibátlan szerep érdekében. Hát igen, Mel oldalán a színészetet öröm volt gyakorolni, főleg, mivel annak idejé nugyanazon hivatáson gondolkodtunk. De nem tudtam, neki sikerült-e. - Nem, dehogy! Nem lettem sportriporter. - Ráztam a fejem nevetve. - Ha csak nem találták még fel az ideghúzás nevű lelki pillérekre épülő, mostanában nagyo nnépszerűvé váló reformáló sportágat. - Hadartam, heves gesztikulációval, mint aki tiszta extázisban éli bele magát a közlendőjébe. - De, ha eddig nem is tudtál a versenyről, most már tudsz. Na, lobbizhatsz az egyenlítésért! - Dőltem neki a falnak, mint akinek semmi dolga nincs, és sunyi mosollyal bámultam Mel-re. Tudtam, hogy a revans akkor is hamarosan érkezik, ha én nem szeretném. Max két percet adtam neki, hogy kifundálja.

2012.10.22. 19:27 Lili

Melanie   -Tudtaam, hogy ez lesz! Vigyorodtam el ismét. -Ismerlek ám, mint  a  rosz pénzt. -Egy null? Kaptam fel  a  fejem. -Erről a  versenyről engem senki nem imformált! Tetttettem felháborodást, majd nem bírtam sokáig, ismét felnevettem. -Jaa, hogy kitértél  a  hitedből, és sportriporter lettél, és még mindíg  a  munkádon gondolkozol. Húztam kicsit én is, hiszen nekem is kijárt, nem? Majd lestem, heves barátosném mit reagál erre.

2012.10.22. 19:01 Riora

*Kiki* - Na mááár. - Próbáltam durcázni, de csak nevetni tudtam. Már a szemeim is könnyesek voltak. - Minden emberben van valami rossz. - Mondtam bölcselkedve, annak ellenére, hogy nem komolynak szántam a dolgot, még is volt benne valamicske igazság. - Oké. Min nevettél? - Vetettem be a már csak azért is elvemet, amit barátnőmmel szemben gyakran használtam. Ennek eredményeképpen rekordidő alatt készítettem ki az idegeit, és főleg a rekeszizmait. Mivel már láttam rajta, hogy most sem sok hiányzik ahhoz, hogy elterüljön, hát tudtam, nem fog sokáig tartani a mostani menetünk. Egy null ide.

2012.10.22. 18:51 Lili

Melanie   -Héé! Te is tudsz az lenni, ha akarsz. Ne hidd, hogy elfelejtettem!Mosolyodtam el. te legkisebb  ugrifüles. Nevettem fel, mert ez  a  név is az iskolás időkből maradt meg. -Amúgy mi újság veled mostanában? Kérdeztem kíváncsian, és  figyelve vártam, mi lesz  a  válasza. Elgondolkodva néztem tovább barátnőmet, majd egyszercsak hangosan kitört belőllem  a  nevetés. -Meg ne kérdezd, min nevettem. Vigyorogtam, miután megtanultam újra lélegezni, és úgy éreztem, hogy a  rekeszizmom bánja legjobban  a  rögtönzött feszültséglevezetésem.

2012.10.22. 18:35 Riora

*Kiki* A szövegelésére újfent nevetnem kellett, jóformán tőlem zengett az utca, de őszintén szólva nem bántam. Sokkal jobban örültem annak, hogy újra látom Melanie-t. - Valld be, hogy kilested, hol vagyok. - Vigyorogtam, ha már ennyire piszkál, hát én sem fogom harc nélkül feladni. - Hé, ez gonosz volt, ugye tudod? - Boxoltam vállba finoman. Közel 10 centivel pipál, ha nem többel, nem tehetek róla, hogy ilyen pici lettem. Tettetettt sértődöttséggel bámultam rá, miközben a mosolyomból csak úgy sütött a jókedv. Annyira hiányzott már az örökös optimizmusa. Meg aztán mindig ő volt az, aki le tudott hűteni, amikor elkapott a lobbanékony természetem, olykor elég apró dolgokon húztam fel magam. Mel viszont mesterien értett ahhoz, hogy kell engem visszafogni, lehet, még most is emlékszik rá. Azért jobb lesz nem letesztelni. Bár nálam sohasem lehet tudni. Csendben maradtam, tőlem szokatlanul, és várakozóan néztem rá, hátha felhoz valami témát.

2012.10.22. 18:10 Lili

Melanie   Szegénykém, nem esett el, de  nekipaszíroztam  a  falnak, majd nevetve bocsánatot kértem tőlle. -Igen,  a  fájdalmas viszontlátás. Végre megszabadulunk  a  kiálhatatlan padtársunktól, és utána, a  főiskola után a  balsors úgy hozza, hogy egy városban kötünk ki, mert  az  a  tragikus nőszemély, akinek  az iskolában hallgatnunk kellett  a  süketelését, és ugyanott él, valószínű, mint mi. Ez aztán  a  felháborító, nem? Kacsintottam rá. Ja, és hogy hogy kerülök ide. Őő, talán  a  két lábamon? Húztam tovább, és  mostmár tudtam mi hiányzott nekem az évek  a alatt, na, ez volt ő. A  hiperaktív, és mindígpörgős barátosném. -Nanáá, hogy igen. Vigyorodtam el, következő kérdésére, majd halkan felnevettem. -Azthiszem, nem változtál egy cseppet sem, és szerintem még nagyot sem nőttél. Folytattam nevetve, majd mosolyogva elhallgattam, hogy ő  is szóhoz jusson, bár nem féltettem attól, hogy nem tud megszólalni, valahogy nem az  a  fajta volt.

2012.10.22. 15:13 Riora

*Kiki* Mondtam már, hogy utálom a sötétet? Hát nem biztos. Mindenesetre zavart, hogy alig látok valamit, és a dolgomat az sem tette könnyebbé, hogy az utcai lámpák háromnegyede inkább volt működésképtelen, mint az ellenkezője. Nem szerettem, ha mozgó célpontnak vagyok tekinthető, így a fal mellett haladtam, és kishíán lazán kivágtam a magas cét, amikor valaki a nyakamba vetette magát. Csak azért nem szenvedett halláskárosodást, mert túlságosan megijedtem ahhoz, hogy egy hangot is kinyögjek. Ösztönösen fordultam egy negyedet, így nem hátrafelé vágódtunk, csak én paszírozódtam bele a falba, nem épp fájdalommentesen. - Auu. Hát ezt nevezem én fájdalmas viszontlátásnak. - Nyögtem fel, ugyanis a fejem tényleg eléggé nekivágódott a kőfelületnek, és meg tudtam volna számolni a csillagokat, amik táncoltak a szemem előtt. Pislogtam párat, és amikor kinyitottam a szemeimet, szembetaláltam magam Mel hatalmas vigyorával. - Élvezed, hogy kínozhatsz, mi? Csak, mert rég nem beszéltünk. - Kezdtem el nevetni, miközben kissé távolabb léptem a faltól, mielőtt barátnőmnek újra eszébejutna beledöngölni. - El sem hiszed, mennyire örülök. De ki nem hagynám, hogy megkérdezzem, hogy kerültél te is pont ugyanide? - Szegényt már rögtön elárasztottam a kérdéseimmel, de még mindig a régi voltam, ez van.

2012.10.21. 21:42 Lili

r  örül a  jó időnek, így  a  leghosszabb utat választja hazafelé, egy kiadós séta sosem árthat. a  sarkon befordulva, hirtelen megtorpan, és elgondolkozik, hogy délibábot lát e  vagy az amit lát tényleg ott van, és  miután  megbizonyosodik rólla, hogy régi padtársát látja közeledni  futva teszi meg  a  köztük lévő  pár métert. -Kikii! Ugrik  barátnője nyakába boldogan, és  egyáltalán nem érdekli, abban  a percben, hogy félő, hogy mindketten feldőlhetnek  a  nagy  lendülettől és  alig hiszi el, hogy  enyji idő után ujra látja még általánosiskolai  barátnőjét, akit ugyan koránt sem felejtett el, de keveset beszéltek, mindkettőjüknek megvolt  a  maga elfoglaltsága, de ő  még mindíg ugyanúgy szerette  a  lányt.

2012.10.21. 21:32 Riora

*Kiki* Kihasználja még a viszonylagos őszi jóidőt, és esti sétára indul a város utcáin, amelyek most a forgalmas fogalmát még meg sem közelítik. Őszintén szólkva örül ennek, s nyugodt léptekkel, nézelődve halad előre, mindenféle úticél nélkül.

2012.08.04. 16:04 *Bells*

*Sai* Lassan elindult a lány után. Már csak a lába vitte a park felé. Most már a járdán haladt, hiszen elkezdtek hazafelé szállingózni az emberek a munkából és valószínűleg van annyi felgyülemlett feszültség bennük, hogy még csak a fékre sem taposnának, ha egy "szerencsétlen" járókelő az úttestre vetődne. Kellett sétálni még egy-két utcát, hogy megpillantsák a parkot, hiszen nem lenne praktikus, ha a kiabáló fiatalok mellé építenének ki egy olyan helyet, ahová valószínűleg azért mennek az emberek, hogy pihenhessenek. -Na és hogy tetszik eddig a város?- kérdezte oldalra pillantva. -Elviselhető?

2012.08.04. 15:51 Riora

*Kiki* Elmosolyodott. - Hát nekem sem. - Jegyzi meg ő is. - Remek, még azt is tudom, hogy merre van. Kivételesen. Hát nagy csoda. - Indul el, reméli, hogy a fiú követi. Visszanéz a trükközőkre, de a lelke mélyén örül, hogy már mehetnek.

2012.08.04. 15:51 Riora

*Kiki* Elmosolyodott. - Hát nekem sem. - Jegyzi meg ő is. - Remek, még azt is tudom, hogy merre van. Kivételesen. Hát nagy csoda. - Indul el, reméli, hogy a fiú követi. Visszanéz a trükközőkre, de a lelke mélyén örül, hogy már mehetnek.

2012.08.04. 15:12 *Bells*

*Sai* Bólintott. -Nagyon úgy tűnik. Őszintén szólva nem ez a kedvenc hónapom- morogta, majd összefonta a tarkóján a kezeit és szétnézett. -Akár a parkba is mehetnénk, ott sok a fa, meg víz is van- ajánlotta.

2012.08.04. 15:08 Riora

*Kiki* - Úgy két, három hete. - Mondja mosolyogva, majd a fiú megjegyzésére felnevet. - Rendben, az árnyékkeresősdi azt hiszem, jó ötlet. - Mondja, és körbe is pillant. - Ma tényleg nem kímél senkit a hőség. - Jegyzi meg.

2012.08.04. 15:08 Riora

*Kiki* - Úgy két, három hete. - Mondja mosolyogva, majd a fiú megjegyzésére felnevet. - Rendben, az árnyékkeresősdi azt hiszem, jó ötlet. - Mondja, és körbe is pillant. - Ma tényleg nem kímél senkit a hőség. - Jegyzi meg.

2012.08.04. 14:47 *Bells*

*Sai* Vállat vont. -Őszintén szólva nem tudom. Annyi ideje már biztos, hogy gondolkodás nélkül el bírok jutni egyik helyről a másikra- mondta kissé elgondolkozva. -Miért, te?- kérdezett vissza. -Amúgy akkor sétálhatunk is csak egyszerűen, vagy kereshetünk valami árnyékos helyet, ahol nem folyik a beton- húzta el enyhén a száját.

2012.08.04. 14:28 Riora

*Kiki* Ahogy a fiú teszi, ő is nézelődik, de nem csak azért nem lát az egészben semmi fantáziát, mert fogalma sincs a szabályokról és egyéb, hanem mert tényleg nem érdekli. Látja, ahogy a fiú végül visszaér hozzá, sőt még azt is, hogy egy pár másodpercig bizonytalanság honol az arcán. Aztán amikor megszólal, mármint a vele szemben álló neki is leesik, hogy hoppá, a bemutatkozás elmarad. Először eléggé zavarba jön ennek tudatára, de aztán összeszedi magát, és viszonozza a gesztust, sőt még válaszol is. Vagy inkább fogalmazzunk úgy, tovább viszi a beszélgetés folyamát. - Tényleg, ez lemaradt. Kiki vagyok. Igazából sohasem mutattam ez iránt nagyobb érdeklődést, és a javaslat is jó, csak épp ötletem nincs, hova menjünk. Mondjuk a várost sem ismerem nagyon. Jut eszembe, te mióta élsz itt? - Áll rögtön elő egy kérdéssel, ha már más nem jut eszébe.

2012.08.04. 11:28 *Bells*

*Sai* Úgy tíz percig képes volt ülni és figyelni, de leugrott a földre és a lány felé vette az irányt. Éppen megszólította volna, amikor rájött, hogy nem tudja a nevét és még maga sem mutatkozott be. Kiszedte a szájából a cigit. -Amúgy a nevem Sai. Úgy látom, nem nagyon köt le- jegyezte meg. -Ha akarsz, mehetünk máshová is.

2012.08.03. 15:36 Riora

*Kiki* Egy darabig nézte a trükközőket, majd nem kis meglepettségről árulkodó pillantása a fiúra vándorolt, aki teljes nyugodtsággal ült az egyik pályaelemen. Szerencsére nem ment arra senki, de ő biztos, nem foglalt volna ott helyet, így hát nem is követte útitársát, csak a korlátnak támaszkodva figyelt. Sohasem vonzotta túlságosa nez a sport, még most sem. Egykedvűen nézelődött, de azt mindenképpen elismerte, hogy ügyesek, akik mesterei a dolognak.

[905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]