[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]
- Cher! Ez sajnos nem ilyen egyszerű. Ha szeretném, akkor se hozhatok vissza bárkit a halálból, hiába lenne úgy sokkal jobb - kezdte magyarázni.
|
Kicsit habozott. Ez csak elterelés. De legalább már biztosan tudta, hogy amit hallott, igaz. Így egyelőre még belemegy a "játékba", de ha kell, erőszakkal fogja rábírni a nőt, hogy tegye meg, amit kér. -Cher. Ha van bármi, amit kérnél cserébe, szívesen megadom, csak tedd meg, amit kértem- mondta akaratosan.
|
Nagyot sóhajtott. Sajnálta a lányt, mert sajnos nagyon jól tudta mit jelent valaki fontosat elveszíteni, de nem éleszthet újra minden élőlényt, aki hiányzik valakinek. Ráadásul ahoz a tanácsot is össze kéne hívnia, ami mindenki számára csak nyűg.
- Hát, először is hogyan szólíthatlak? - kérdezte végül.
|
Sietni akart, az olyan apróságok, mint a neve megmondása, nem igazán tűnt létfontosságúnak. Csikorgatta egy kicsit a fogát, de azért úgy tűnt, máshogy nem fog menni ez a beszélgetés, így kényszerítette magát, hogy lehiggadjon. -Arabella Toadgrunter. Úgy hallottam, különleges tudás birtokában vagy. A...Az egyik barátom meghalt. És azt akarom, hogy tegyél valamit ez ellen- nyögte ki az első értelmes mondatot, amire képes volt. Túlságosan is esetlennek tűnt ez a magyarázat, de remélte, hogy rideg, határozott tekintetével ezt ellensúlyozhatja.
|
Éppen a délelőtti teáját iszogatta, amikor hirtelen betört a terembe egy nő. Ruby csodálkozva ejtette el a teáját, miközben felállt. Nem értette, hogyan lehetséges, hogy így kijátszotta az őröket. A teremben lévő testőrség azonban lándzsáikkal készen állt a támadásra. Ruby intett nekik, hogy valószínűleg nem lesz szükség erőszakra, így pár lépéssel óvatosan közelebb került a lányhoz - Szia, én Ruby vagyok, de ezek szerint már hallottál rólam - kezdett bele egy pszihológiai beszélgetésbe - Ha megmondod a neved, utána megtudhatom mihez kéne a segítségem?
|
Ami ebben a pár percben történt, szinte elképzelhetetlen volt a számára. Ugyanis ő maga tudott saját képességeiről, az viszont eszében sem volt, hogy Allan esetleg nem ismeri őket. Viszont ez minden bizonnyal így volt, ugyanis ő maga képes lett volna egyszerűen csak átengedni a testén a nyilat, azonban a fiú hirtelen elé ugrott, így ő kapta a támadást. Az ezután következő dolgok pedig még inkább hihetetlenek voltak, elvégre ez nem történhet meg. Ijedten pillantott Allan-re, majd könny szökött a szemébe, ez az egész túlságosan valószerűtlen volt... Innen már nem másznak ki... Megrázta a fejét. A pesszimizmus itt most sehová sem vezet. A fiú vámpír, ráadásul van ezen a földön valami, amit úgy hívnak, mágia, csak képes lesz tenni valamit. Ha pedig nem, nos... Akkor is addig keres majd, amíg nem talál megoldást. Dühösen pillantott az öt lovasra. Nem éppen olyan arckifejezéssel néztek rá, mint amilyennel várta volna, azonban ez most nem számított. Lassan egy terv kezdett kibontakozni agyában. Ruby-hoz kell mennie, hiszen hallott már az ő tudásáról, valószínűleg képes lesz segíteni neki, még ha nem is Allan ismét "életre" keltésébenl. Ami pedig ezeket a férfiakat illeti, akik megnehezítik a dolgát... Abban biztos volt, hogy ezért olyat kapnak, hogy minimum mentálisan elpusztítja őket. Lassan egy illúziót kezdett kibontakoztatni számukra, ami úgy tűnt, elég nagy fájdalmakat vált ki, azonban ez már a tudata legmélyére süllyedt. Mielőtt felpattant volna lovára, még vetett egy fájdalmas pillantást a hamukupacra, majd már szinte félúton is volt a golika kastély felé. Amikor pedig odaért, minden egyes embert Soul-ra bízott, aki az útjába állókat növényekkel tette mozgásképtelenné. Így ért el Ruby terméhez, ahol kopogás nélkül benyitott. -Szükségem van a segítségedre. Most, nem várhat. Tudom, hogy tudsz segíteni- mondta jeges tekintetével, szinte parancsolóan.
|
Ezt Allan már nem hagyhatta. Ez nyílt fenyegetés volt. Joker-t és csapatát egy vízoszlopba borította. Hamarosan azonban a vízoszlopot Joker-nek egy láthatatlan burokba sikerült szorítania, majd megszűntetnie. Joker teljesen vizesen és feldühödve támadt vissza pár tűzgömbbel. Allan viszont a gömböket sorra elkapta és visszaadta az ellenségnek. Joker megszűntette a gömböket, majd egy sziklát emelt fel hajított Allan felé. Allan próbálta egy jégfallal megállítani, vagy legalább tompítani az ütközést, nem sikerült. A kődarab könnyedén paszírozta neki a fiút egy másik sziklának. A vámpír pár percre elvesztette az eszméletét, de szerencsére Joker újjabb támadása előtt sikerült felkelnie. Kicsit szédült, de próbált biztosan megállni a lábán. Joker amint látta, hogy Allan ismét magához tért, taktikát változtatott. Tudta jól, hogy Allan távolról nem tud jól bánni a képességeivel. Márpedig a sziklának köszönhetően már elég nagy volt a távolság a lány és a fiú között. Joker Cher felé inult és egy gyors mozdulattal kilőtt rá egy mérgezett nyilat (ami képes bárkit megölni, akárhol találja is el [ez intézte el előzőleg is majdnem Allan-t), ami Joker szadista hajlama miatt meg is volt gyújtva, ráadásul égésgyorsítóval is meg lett spékelve. Joker azonban nem számolt Burrage gyorsaságával.
- Neee! - kiáltotta a fiú fojtott hangon. Allan az adrenalin miatt képes lett még ilyen állapotban is használni az erejét. Odafutott Cher elé, hogy testével védje, azonban a biztonság kedvéért még egy jó vastag jégfalat is húzott elébük, hogy inkább az állítsa meg a nyilat. Azonban olyan következett, amit a vámpír még soha életében nem tapasztalt. A nyíl könnyűszerrel ment át a jégfalon és még a lángja is megmaradt. A falon helye sem volt a lyuknak, amin átjött. Ám így már csak a fiú teste volt, ami megmenthette a lányt... Sikerült. Sikerült megmentenie szerelmét... Allan már nem érzett fájdalmat, de utolsó erejével elfordította a fejét a földön heverve, hogy még most... talán utoljára láthassa Cher-t.
|
Cseppet sem tetszett neki ez a helyzet. Ráadásul szinte biztos volt benne, hogy a helyzet harcba fog torkollani. Ebben az esetben valószínűleg nem tudnak majd elmenekülni, akkor pedig amennyiben Soul hátán marad, valószínűleg bajba sodorja a lovát. Így óvatosan lecsusszant róla és csak az oldalánál állt, hogy azért ha mégis van rá egy mód, képes legyen bárhogyan cselekedni. Úgy döntött, a beszélgetésbe nem szól bele, hiszen azzal legfeljebb más irányba terelhetné, vagy felidegesíthetné az ellenséget.
|
- Jajj! Jóég! - kezdtett színészkedve sápadozni Joker - Akkor mi lesz? - keményített be - Megharapsz? - kacagott fel. Allan teljesen kétségbeesett. Megértette, amit Joker közölni próbált vele és féltette Cher-t. Valószínűleg a megbízó be akarja szervezni Allan-t a seregébe, és ahhoz, hogy kényszerítsék a vámpírt, a lányt fogják felhasználni. Joker serege ezelőtt is bizonyítottan felkészült minden támadásra, így jelen esetben a kis párosnak semi esélye sem lenne. Allan megfeszítette az arcát. Egy csepp érzelmet nem mutatott Joker felé, hiszen ezt ő könnyűszerrel felhasználhatta volna. Azonban eszébejutott a fiúnak valami, amivel talány győzedelmeskedhetnek és egy kis időre megszabadulnak ettől az alaktól - Már vegetáriánus vagyok, de ha ennyire szeretnéd... - nézegette Allan a körmeit. Joker arca eltorzult. Halandó mivolta természetesen sebezhetővé tette, de erős képességei ellensúlyozták ezt az állapotot, így nem volt mitől tartania. Azonban arról ő is szerzett információt, hogy a vámpír megerősödött a "kényszerpihenő" alatt, és az új, megerősödött Allan-t még nem ismerte. Végül, hogy a látszatot tarthassa egy gonosz vigyort varázsolt ismét az arcára - Ha meg is tennéd.., utána a szeretett hölgy - mutatott Cher-re - nem élne már túl sokáig - kacagott fel.
|
Amikor az öt lovas kilépett a bokrok közül, szinte rögtön észrevette Joker-t az élükön, a szavait követően pedig egyre komorabb és ellenségesebb arckifejezését vette elő. Soul megkaparta a földet alatta, mintha azt akarná mondani, hogy ő bármikor készen áll a harcra. Halvány köd is derengeni kezdett a szellem idegességének jeleként, ám ez nem volt elegendő ahhoz, hogy bárkit is megzavarjon. Persze az valószínűleg nekik sem lett volna előnyös, ha nem látták volna az ellenfelet, így nem is volt probléma, hogy a homály nem terjedt tovább.
|
Egy kis idő múlva azonban túl erősnek vélte ezt az előérzetet, így megállította lovát és karját kinyújtotta, ezzel intve Cher-nek, hogy ő is lassítson. Allan alaposan körülnézett, hátha rájön mi okozza a veszélyérzetét, ki figyelheti. Pár perc csend után léptek zaja zavarta meg az erdő csendjét. Öt lovas lépett ki a bokorból lóháton. Élükön Joker-el. Allan-nek sikerült megjegyeznie az arcát a múltkori találkozáskor, így könnyű volt azonosítani. Joker egy gonosz vigyorral az arcán közeledett a rémült pár felé. Pár méterrel előttük állította meg fekete robosztus lovát.
- Lám, lám! A híres Allan Burrage! Vagy inkább hírhedt? - tette fel inkább már csak magának az utolsó kérdést Joker.
- Mit akarsz? - érdeklődött Allan cseppet sem barátságos hangnemet megütve.
- Mit akarok? - kérdezett vissza felkacagva - Szerintem az neked már régen egyértelmű! Csakhogy... változott a terv. Túl szívósnak és ellenállónak tűnsz.. Lehet, hogy még hasznodat vennénk - kezdte beszédét, majd elgondolkodva tekintett végig Cher-en - Micsoda meglepetés! Látom már társat is szereztél! - jegyezte meg egy kaján vigyorral. Ezt követően pedig gyorsan kiderült számára az arckifejezésekből az igazság - Egy démon és egy vámpír. Micsoda megható, romantikus történet!
- Ha egy haja szála is meggörbül...! - szakította félbe Allan, miközben leszállt a lóról, jelezve Cher-nek, hogy neki is így kéne tennie.
Majd folytatom, ha este 7-8-ig nem írsz.
|
Ezután nem igazán szólt semmit. Többnyire Soul (túlságosan is) hegyezett füleit figyelte, ahogy ide-oda mozognak. Néha szétnézett, hogy esetleg találjon valami érdekeset, azonban semmi nem zavarta meg az erdő csendjét.
|
- Így legyen - bíztatta magukat. Pár perc múlva rossz előérzete támadt. Mint amikor William-el találkoztak. Most azonban nem tudta meghatározni a jelenség okát. Próbálta magát meggyőzni afelől, hogy nincs és nem is lesz semmi probléma, inkább csak attól tartott, hogy idegessége átszáll lovára is.
|
Hamar utolérték Allan-ékat, majd lelassította Soul-t, ami a lónak nem igazán tetszett, este nyilván nem volt ideje elmenni az erdőbe. Vagy egyszerűen csak nem mert. -Ez csak egyértelmű- vette elő pozitív énjét, noha ez korántsem volt így. Azért jó, ha az ember nem a pesszimizmussal vágja maga alatt a fát, ha már nagy valószínűséggel harcolni megy.
|
Az erdőben az ügetést vélte a legmegfelelőbb tempónak. Nem is kellett sokat várnia, hogy Cher utolérje őket Soul-al. Nagyot sóhajtott - Remélem sikerrel járunk - jegyezte meg halkan, hogy megtörje a csendet.
|
Soul nem éppen a kerítés mögött várta őt, így nem kellett bajlódnia azzal, hogy átjusson rajta. Csak felpattant a lóra, majd követni kezdték Allan-ékat. Mostanában túlságosan sok időt töltöttek golika részen, ő legalábbis így vélte.
|
Viszonylag gyorsan odaértek. Amint átjutott a kerítésen, felpattant hátasára, majd az erdő felé vették az irányt. Tudta, hogy Soul gyorsabb, ezért most kivételesen nem várta meg őket, hiszen előbb utóbb utolérik őket.
|
-Ow- vonta fel a szemöldökét. -Nálunk még ilyen sincs. Mindenki csak teher a másik számára, csak érdekük, hogy a többi pusztuljon- vonta meg a vállát. -Na mindegy, ez most jól jöhet- értett egyet.
|
Elindult a lovarda irányába - Tudod nálunk sem mindenkinek érdeke segíteni a másikon, viszont van egy szervezet, aminek a tagja vagyok, onnan van néhány ismerős haver - mesélte.
|
Megvakarta a tarkóját. -Hát, nem tudom, nálatok, hogy van, de a démonokat nem fűti az egymásnak segíteni akarás- jegyezte meg. -Csak ebből indultam ki- tette hozzá. Maga mögött becsukta az ajtót, majd gyorsan bezárta. Gondolta, hogy most a lovakért mennek majd.
|
[1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [660-641] [640-621] [620-601] [600-581] [580-561] [560-541] [540-521] [520-501] [500-481] [480-461] [460-441] [440-421] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés